2008.09.07.
Szóval azt hiszem, ez volt az a nap, amikor megérkeztem a Campus-ra. Az első dolog, ami meglepett, hogy egy erdő közepén van. Alapvetően elég kevés a fa Ankara közelében, persze a városban vannak ültetett fák, de tényleg elég kopár a vidék.
A másik, ami kicsit kellemetlen volt, hogy a portákon nem nagyon találni senkit, aki beszél angolul. Ez elég sok problémát okoz, mert elvileg jeleznünk kéne, ha nem érünk visza éjfélre, ami kábé minden este megtörténik, de mi nem tudunk kommunikálni.
Aztán jött végre valaki, aki odajött, és megkérdezte angolul, hogy segíthet-e, és akkor végre megtaláltam a kolim, meg a szobám, ahol két magyar lány lakott.
Este kimentünk a Campus bejáratához meginni egy sört, mert a Campuson nem lehet kapni semmilyen alkoholtartalmú italt. Amik amúgy nagyon drágák, egy sör a boltban 300 Ft körül van, de ha beülsz valahova, akkor minimum duplája az ár.
Ja, délután még felfedeztem a Campus központi részét, ahol rengeteg mindent el lehet intézni, tele van bankokkal és boltokkal. A zöldség meg a tej egész olcsó, amúgy nagyjából otthoni áron van a kaja.

2008.09.08.
Hétfő reggel.
Ekkor volt az első szervezett programunk, ahol találkoztunk a többi diákkkal. A diákoknak nagyjából a fele amerikai, vagy tanult már amerikában, szóval általában kicsit nehéz követni a társalgásokat, de egészen elboldogulok vele.
És végre megtaláltam a hostomat is, elvitt pénzt váltani, meg ilyesmik, és kiderült, hogy azért nem nagyon tudott velem foglalkozni, mert vam három olyan 40 körüli görög diákja, és őket kísérgette.
Nagyon sok a diák még a Közel-Keletről, találkoztam pár azerbajdzsáni sráccal, meg vannak Irakból, Iránból... mindenfelől, tényleg.
Az egyetem a török diákok szerint főleg a mérnök és építész képzéséről híres, az Erasmusosok nagyrészt vagy mérnöknek, vagy politikát, nemzetközi tanulmányokat tanulnak. Építész elég kevés van, eddig egy lánnyal találkoztam rajtunk kívül, de vele nem hétfőn, úgyhogy nem szaladok ennyire előre.
Kajáltunk az egyik helyen, ahol magadnak válogathatod össze, mit akarsz enni, itt olyan 4-6 TYL között mozog egy egész nagy tányér kaja (6-900 Ft?), amire mindent rápakolhatsz, a végén egyben mérik le az egészet, és az alapján fizetsz. Finom is, és rengeteg féle salátájuk van, úgyhogy szerintem ott fogok enni amikor nem főzünk. Persze elég sokba fog kerülni, hogy tudjunk főzni, mert még nincsenek edényeink. Még evőeszközt sem tudtam venni, majd be kell mennem a városközpontba vásárolgatni, mert itt csak tányérokat találtam.
Délután... voltak még előadások, általában az egyetemről, nagyjából 23 ezren tanulnak itt, ennek 90%-a a Campuson lakik, szóval egyedül nem leszek:)
Aztán azt hiszem, már nem is volt semmi, ja, körbejártunk kicsit, de az építészek épületének a környékén a mai napig csak egyszer voltunk, szóval nem igazán tudom, merre van...
Este elmentünk bulizni, ilyen táncolós mulatság volt, ott is beszélgettem pár emberrel.

2008.09.09.
Megvolt az első török óránk. A fiúk mind megfogadták, hogy félév közben is járni fognak, ennek azt hiszem, lehet némi köze a tanárnőhöz. Elég fiatal és csinos:)
Nem volt túl könnyű követni, mert nem tanultunk nyelvtant, csak alapvető párbeszédeket, és én így nem szeretek nyelvet tanulni. Remélem, év közben rátérünk arra is.
Délután... voltunk Atatürk mauzóleumában. Hát mit is mondjak... NAGY. Amúgy mindenhol ott vannak a képei, minden épületben találhatsz egyet, ebben egész biztos vagyok, és némelyik háznak (egészen újaknak is) a falára is fel vannak írva tőle idézetek. A mauzóleumba 42 lépcső vezet fel, mert 42-es lába volt. És van egy múzeum is mellette, ahol mindenféle dolgai ki vannak állítva, sok-sok tőr meg sétapálca.. Ezt eredetileg Atatürk utódainak építették, mint egy nagy, közös sírt. 80 sírkamra van benne.
Este megint elmentünk, most valami másik helyre, ahol találkoztam az egyik host-tal, aki latintáncot tanít, úgyhog táncoltunk kicsit. Lehet, hogy megint elkezdem a táncot, voltunk páran, akik megbeszéltük, hogy majd eljárunk.

2008.09.10.
Erre a napra kidőltek a szobatársaim, az egyikük (Anita) elkapott valami hasmenés-félét, a másikuk pedig egyszerűen csak pihenni akart, amit megértek, elég keveset alszunk:)
Mindenesetre így egy kicsit több lehetőségem volt ismerkedni, mert addig hajlamos voltam inkább velük maradni. Megismerkedtem az egyik kaliforniai csajjal, aki kicsit őrült, meg egy hosttal, akinek sehogy sem bírtam megjegyezni a nevét, mindig meg kellett kérdeznem, de így is elfelejtettem, mire kiértem a teremből.
Délután volt egy előadás a török külpolitikáról, és egy másik a török kultúra múltjáról. Az elsőt kicsit nehezen követtem, mert nagyon sok volt benne az idegen szó, de a második nagyon jó volt, legalábbis engem nagyon érdekelt.
Utána az egyik hosttal, akinek az apukája építész, megbeszéltük, hogy majd szervezünk ilyen kisebb létszámú utakat, én mondjuk nagyon szeretnék elmenni Priénébe, szóval ilyesmiket, ahol inkább az építészetre koncentrálunk, nem a városnézős-túristáskodós dolgokra.
Este megint elmentünk, most Ankara legnagyobb klubjába elvileg, egész jó volt az is.

2008.09.11.
Reggel kicsit honvággyal ébredtem, azt hiszem, ez volt az a nap, amikor rájöttem, hogy már nem vagyok otthon.
Ki kellett költöznünk a koliból, mentünk a végleges helyünkre.
Kiderült, hogy ki kell fizetni 2 havi kolidíjat, és még 150 TYL kauciót, ez kicsit sokkolt, nem tudom, miért nem szóltak erről előre. Így összesen ez 400 TYL körül lett volna, de elintézte nekünk az egyik host, hogy ne kelljen kifizetni az októberi díjat, így csak 255 TYL-t fizettünk.
A koli olyan 10 percre van az egyetemi épületektől, hogyha átvágsz az erdőn, de az tele van kutyákkal, szóval azon az úton azt hiszem, csak csoportosan fogok közlekedni. A rendes autóúton elég hosszadalmas, de szerencsére az én hostomnak van kocsija, és elhozott minket, meg furikázott oda-vissza, mert aztán vissza kellett menni a központba, befizetni a pénzt az egyik bankban. Ott volt mindenféle kavarodás, mert Gitta (a másik lány, most vele lakom) véletlenül letiltotta a kártyáját, úgyogy nem tudott fizetni, elég nehézkes volt, itt is intézkednünk kellett utána, amikor visszaértünk a koliba, úgyhogy olyan 4-re tudtunk beköltözni.
A szoba nagyon szép, meg amúgy az egész koli, egy négy ágyas szoba úgy néz ki, hogy van egy előtér, itt vannak a szekrények, van egy hűtő, külön szekrény a konyhai cuccoknak, és van két szoba, vagyis egy háló, aminek van ajtaja, meg egy kicsi tanuló, ami közvetlenül összenyílik az előtérrel. A mosdó a folyosón van, de nagy és tiszta. Konyha is ott van, amit ugye még nem próbáltunk ki, de valamelyik este az egyik lány sütött valamit, aminek nagyon jó illata volt.
Aztán már csak pihengettünk, meg ettem a kantinban valami tortillába csavart dolgot, ami elég fincsi volt, csak kicsit nehéz, úgyhogy utána eléggé fájt a hasam. Este sem mentünk sehova, inkább neteztem kicsit, aztán aludtam.

na most ennyi, majd még folytatom:)