Azt hiszem, most írok erről a hétről úgy általában, ami eszembe jut. Nem tudom, lehet, hogy lesznek ismétlések azokból, amiket már leírtam.
Az általános menetrend nagyjából úgy nézett ki, hogy felkeltem valamikor 10-11 körül, aztán bementem a központba (kampusz kp) intézgetni dolgokat, aztán pedig vagy itt punnyadtunk a koliban, és a kantinban próbálkoztunk a netezéssel, vagy lementünk Kizilay-ba, ami Ankara központja, és ott mászkáltunk.
Kizilay érdekessége, hogy nincsenek utcatáblák, szóval érzésre kell közlekedni, ami nem könnyíti meg, hogy megtaláld kétszer egymás után ugyanazt az utcát/boltot/pubot. Azért mondok mindig inkább pubot kocsma helyett, mert ezek tényleg inkább ilyen szolidabb helyek, elég sokat kell mászkálni, hogy találj valamit, ahol van sör, és nem fizetsz érte egy vagyont. Szóval itt bolyongtunk, és próbáltunk találni nekem telefont az egyik nap (ami végül sikerült, de körbejártuk az egész környéket és kiderült, hogy amit kerestünk, az pont ott volt, ahonnan elindultunk), meg ruhákat vásárolgattunk. Itt nem annyira olcsók ezek a ruha dolgok sajnos, nem tudom, hogy fogom megoldani. Megyünk mondjuk Istanbulba, de nem tudom, hogy ott lesz-e időm venni mondjuk egy bőrkabátot, ami most már jól jönne, egy nap alatt vagy 15 fokot esett az átlaghőmérséklet, ráadásul hol tűz a nap és 30 fok van továbbra is, hol szakad az eső.
A tárgyaim homályba vesznek, az egyetlenhez, amit biztos, hogy szeretnék felvenni, ez a középkori építészetes tárgy, még nincs fix időpont, talán hétfő reggel kiderül. Viszont ugyanez a prof tart egy tárgyat a 18. századi építészetről, ami a nyugat hatására koncentrál Törökország építészetében, és van egy két napos út Istanbulba, ami vonzó, csak a vizsgák miatt nem tudom, hogy mit csináljak, mert tanulnom kell majd a szigorlatra. Persze ezek segíthetnek, mármint ha a témák nem nagyon rugaszkodnak el attól, amire nekem szükségem lesz a szigóhoz, hát majd meglátjuk. A többi tárgy viszont még nincs meghirdetve, vagy nincs kiírva sehol az időpont, vagy felvételis, ami meg jövő szerdán lesz. A török nyelvóráról is csak annyit tudunk hogy két kurzus lesz, de időpont ahhoz sincs meghirdetve, mondván majd hozzánk igazítják.
A pénzem iszonyatosan fogy, a kolidíjak átlagosan másfélszeresei annak, amin meghirdették, valószínűleg a líra dollárhoz viszonyított árfolyama változhatott meg, legalábbis nem hiszem, hogy az árak mentek ennyire fel. De ugyanez igaz a telefonálásra is, kb 50 Ft egy sms, szóval... hát picit drágább, mint otthon. És akkor ráadásul nem én lennék, ha minden rendben lenne, elfelejtettem aláírni az ösztöndíj szerződésemet otthon, most majd keresnem kell egy helyet, ahol kinyomtathatom, aláírhatom és bescannelhetem, hát még nem tudom, hogy hol lesz, mert a computer centert felújítják éppen. Talán a study abroad office segíthet még. A csaj viszont megígérte, hogy ha elküldöm és megkapja, azonnal utalja a pénzt. Szóval már csak napok kérdése.
Enni nem sokat eszem, nem tudom miért, viszont tök sokat sétálunk, mivel vagy 15 perc innen gyalog a központ az erdőn át, és durván 20 perc lesz az építészkari épület. Annyira nem vészes, csak néha nehéz rávenned magad, hogy elindulj intézkedni.
Még mindig lusta voltam megnézni, mikor lehet menni falat mászni, meg lehet, hogy futni is el kéne járni, de hát... Majd ha berendezkedtem:)
A netet nem volt egyszerű elintézni, meg azzal is szerencsém volt megint, mert mire kiderítettük, hogy mit is kéne csinálni, akkor pont feltörték az oldalt, ahol regisztrálni kell, és nem lehetett használni. De végre a szobámban ülök, úgyhogy kiélhetem a függőségemet, meg nagyjából (ha véletlenül itthon vagyok) elérhető is leszek.
Ha minden igaz, megyünk valamerre ezen a hétvégén, vagy négyen-öten A..... nemtom hova, meg Hattusas-ba, a nevekkel nem vagyok kibékülve. De ha ez nem jön össze, akkor valami közeli városba, ami kultúrközpont és tele van egyetemekkel, de ennek meg főleg nem tudtam kideríteni a nevét, csak csapódok a csoportokhoz. Ha lesz valami biztos info, írok smst az érintetteknek, amúgy majd hétfőn beszámolok.
A legtöbbet egy olasz (Paolo) és egy angol (Dan) sráccal vagyok, már a magyar lányokon kívül, Gást nem nagyon látom mostanában, túl messze lakunk egymástól. Jóban vagyunk még pár másik olasz sráccal, meg Paolo jóban van a lengyelekkel is, nekem ők picit azért furák, de lehet, hogy velük megyek a hétvégén, úgyhogy kénytelen leszek megszokni őket. A félreértések elkerülése végett, és most ez főként anyuéknak szól, az a srác, aki Gás blogján mellettem áll, egy amerikai gyerek, Carter, vicces, elég fura és lassú, nem egészen ebben a világban él és általában csak csoportos találkozókon futok vele össze. Na. Örülök, hogy ezt a kérdést tisztáztuk:)
Mindjárt teszek még fel képeket is. Aztán majd.